Zónázó vonaton ülök. Korán érkeztem, két perce állt be a vonat. Felszálltam és leültem az ablak mellé. Még huszonhat perc van az indulásig. Rengeteg időm van. Bedugom a fülesem és a telefonom a kedvenc rádióadómra hangolom. Előveszem az e-könyv olvasómat és folytatom a megkezdett krimit.
Mikor újra…
Kellemesen kevesen vannak a villamoson, mondjuk, nem csoda, hétvége van. Nekem különös, mert megszoktam a hétköznapi zsúfoltságot, hétvégén pedig nem járok ezen a vonalon. Bőséggel van ülőhely, rajtam kívül öten utaznak a járaton, de nem ülök le, előveszem az e-könyvolvasómat és olvasok. Felszínesen…
Izgulok, de már tegnap este elhatározásra jutottam. Elegem lett a hónapok óta tartó állandó haragoskodásból és felháborodásból. „Beszélek Inezzel”. De előtte kipuhatolom, milyen lábbal kelt fel. Jó kedve van! „Megyek, lesz, ami lesz, tudom, hogy nekem van igazam.”
– Inez, van egy kis időd? Beszélni…