„Az instán van az igazi élet!”

Forrás: https://smallbiztrends.com/2017/04/instagram-post-ideas.html

Már megint egy álmos napvég. Nincs ülőhely a villamoson, sebaj, állva is tudok már aludni. Kicsit beljebb megyek a kocsiban, megkapaszkodok és lehunyom a szemem.

Arra neszelek, hogy közvetlenül mellettem két nő harsányan beszélget. Résnyire kinyitom a szemem, hogy megnézzem magamnak a hangoskodókat. Tizenéves lányok, tizenhat-tizenhét évesek lehetnek. Nagyon harsányak, mintha diszkóban lennének, ahol túl kell kiabálni a zenét. Újra lehunyom a szemem és próbálok kikapcsolni.

Csak nem sikerül a lányok mellett. Az Instagramról beszélgetnek. Az insta így, az insta úgy, blabla… Nem érdekel. Különben is használni kell az Instagramot, nem csevegni róla. „Csak azért is lemegyek alfába!”, határozom el magam. Arra eszmélek, hogy az egyik lány sokadjára azt mondja: - ...nézd meg, fent van, ott láthatod. „Mi az isten nyilát?”, gondolom mérgesen.

– Ne csináld már, meséld el... – kérleli az egyik lány a másikat.

– Jaj, hagyjál már, ott van fent minden, nézd meg. Írtam is róla a blogomban.

– Naaaa...

– Nem fogom még egyszer elmondani, ott az insta. Sokadjára mondom, fel-tet-tem.

Ez így megy egy jó darabig, míg végre abbahagyják a huzavonát. Ismét kezdek ellazulni, amikor megint hallom.

– Jaj, ne mááár! Olyan izé vagy! Most miért nem mondod el?

„Tiszta óvoda!”

– Már egyszer elmondtam. Nézd meg az instán. Mindent kitettem, még Vivi is látta. Harmincöten lájkolták. Az instán van az igazi élet!

– De mondd már el, hogy mi volt Tomival! Beszélgettetek a Margitszigeten...ééés?

– Ja, dumáltunk, megittunk egy sört, egészen a zenélő szökőkútig elsétáltunk.... De már mondtam… Nem fárasztom magam. Tíz képet raktam fel az instára! Nézd meg ott, le is írtam a blogomban, mi volt. Ne nyaggass már!

Forrás: https://librarius.hu/2017/01/24/szelfizz-es-allits-ki-kozosen-rembrandttal-vagy-obamaval/

„Na, ne!”, most esett le, ez a tini a helyett, hogy elmesélné, vagy még egyszer elmesélné, hogyan pasizott be, mindenáron az Instagramra akarja felzavarni a barátnőjét, hogy nézze meg ott, mi történt kettőjük között. „Nem hiszem el!” És a randi? Hogyan zajlhatott a randi? „Várjál, itt álljunk meg egy kicsit, lövök egy szelfit. Itt is álljunk meg, itt is szelfiznünk kell.” Talán egyből fel is lőtte az instára, vagy még a fészre is, sőt még némi magyarázó szöveget is írt meg egy csomó #-es szót, hogy minél többen rátalálhassanak a posztjára. Szép kis randi lehetett! Habár ha a lány így, akkor a fiú is biztos úgy. Megtalálta a zsák a foltját. Hát, igen, XXI. század, új generáció.

– ...itt van, nézd meg... Hát nem cuki? Rögtön akkor fel is raktam – mutatja telefonját.

„Nnna, csak ráhibáztam! A randi alatt sebtiben feltolta az instára a fotókat.”

Igen, kinyitottam a szemem, nem álltam meg, hogy rájuk ne csodálkozzak, hogy meg ne nézzem őket újra magamnak.

Nagyon más generáció! De nem hiszem, hogy ez a trend egészséges lenne, hasznos az életképes kapcsolatokra nézve. De tudja nyavalya, lehetnek kivételek. És különben is, fiatalság bolondság.

– De szupi! – lelkendezik a bejegyzéseket nézegető lány – De arik vagytok!

Ez már akár két, számomra, normál tinilány beszélgetése is lehetne (az is). Azt nem értem, hogy miért nem ezzel, a fotók, vagy posztjai megmutogatásával kezdte a tinédzser az egészet, minek kellett megállókon keresztül aggyoznia a lányoknak? Ennyire istamániásnak lenni! Mindegy, legalább már nem azt kel hallgatnom, hogy „hagyjál, nézd meg az instán, nézd meg az instán”. Különben is, le kell szállnom. Csak még az a kérdés maradt meg bennem, hogy személyes találkozónál, miért nem tudtak ezek a lányok tisztességesen, úgy isten igazából beszélgetni? Trend.